Állandó rendezvények Bátmonostor községben

1. Újévi koncert /januárban/ a Becsei Töttös Általános Iskola szervezésében
Az utóbbi években sajnos érdektelenség miatt elmaradt, felelevenítése és a szép iránti érdeklődés felkeltése szükséges lenne ...

2. Farsangi bál, Nőnapi bál, Vadász bál
- A farsangi bált már évek óta jótékony céllal, a helyi Szent József kör szervezi és rendezi. Minden alkalommal a templom javára fordítják a bevételt, az utóbbi években a fő cél a templombelső festésekor előkerült mennyezeti festmény felújítása, melyen (a halála után szentté avatott) István király felajánlja országát és koronáját Szűz Máriának, a magyarok Nagyasszonyának. Az esetleges pályázati lehetőséghez fog önrészesedést biztosítani az eddig összegyűlt és betétben őrzött pénz.
- A farsangi időszaktól függően a helyi Vadásztársaság rendezi meg évente a Vadászbált. Ezen a helyi vadásztársaság tagjai és családjaik emlékeznek meg az addig eltelt vadászidényről, viszonylag zártabb körben.
- A Nőnaphoz kapcsolódó, nem miden évben megrendezett, bál is általában valamilyen jótékony célra, az óvoda, vagy az iskola felszereltségének javítására szerveződik.

3. Úrnapi körmenet
A pünkösd utáni második csütörtök, a Szentháromság vasárnapját követő csütörtök. Hazánkban pedig az ezt követő vasárnapon van Úrnapja. Ez a nap az Oltáriszentségben jelen levő Jézus Krisztus ünnepe. IV. Orbán pápa 1264-ben rendelte el ezt az ünnepet, s az ő megbízásából Aquinói Szent Tamás írta meg e nap liturgikus szövegeit! Az ünnepi szentmise után kivonulnak a hívek a templomból és megkerülik azt. Elöl két ministráns fiú viseli a keresztet. Bátmonostoron szokás, hogy a kislányok, nagylányok népviseleti ruhába öltözve – napjainkban is – vonulnak fel. A templomnak hat lobogója van. Ebből négy hófehér gépi hímzésű slingelt, kettő pedig színes kézi hímzésű. A kereszt két oldalán két nagylány visz egy pár fehér lobogót Bátmonostor felirattal. Utánuk vonulnak kis kosarakkal a karjukon, mely tele van virágszirommal, ezt szórják végig az úton. Ezután vonulnak a Mária – lányok a Szűz Mária szoborral. Vállukon tenyérnyi széles égszínkék szalag átvetve. Mária – lányok hajadonok lehettek régen és most is. A szobrot rudak segítségével a vállukon vitték. Őket követi a föltámadt Krisztust jelképező szobrot vivő férfi. Két oldalán népviseleti ruhába öltöztetve két nagylány viszi a színes lobogókat. Majd következik a baldahimot /fölhőt/ vivő négy férfi. A fölhő alatt a föltámadást jelképező gyertyát vivő férfi megy, utána a pap kezében az Oltáriszentséggel. Az Oltáriszentség benne van mostranciába, mely egy aranyozott díszes szentségtartó. Őket követi a harmadik lobogópár. Ezután vonulnak a hívek. Az 1960-as évekig volt a faluban négy kápolnaépület, mely a templomtól a négy égtáj irányában helyezkedett el. Házaknál, kerítésbe volt beépítve és a körmenet ezt a négy kápolnát érintve vonult végig a faluban. Mind a négy helyén megálltak és elvégezték a szertartást. Majd visszavonultak a templomba, elénekelték a Te Deumot, mellyel befejeződött az ünnep. Mivel később a kormány betiltotta a házakhoz való vonulást, így pár éven keresztül a templomon belül oldották meg a helybeliek. Az 1970-es évek közepe táján bátorkodtak a templomkert négy sarkában asztalokat oltárként elhelyezni. Ezeket virágokkal díszítve, az asztalokra feszületet helyezve végezték, végzik ma is a szertartást. Ezeket a jelképes oltárokat most is ugyanazon családok állítják, akiknek a házánál volt régen a kápolna. Az egyik család harminc éve beköltözött Bajára és azóta is minden évben Úrnap reggelén megjelennek a templomkertben, hoznak asztalt, szőnyeget, gyertyatartót, virágot és elkészítik az oltárt.

4. Május elseje /A munka ünnepe, a templom védőszentjének, munkás Szent Józsefnek emléknapja/
A május elsejéhez legközelebb eső szombaton tartjuk meg a községben. A község gyermekeit játszóházi programokkal, a felnőtt lakosokat pedig színielőadással, koncertekkel szórakoztatjuk.

5. Májusfaállítás és Májusfatánc
Május elseje a tavasz teljes győzelmének örömünnepe már hosszú évszázadok óta. Ennek egyik legszebb vonása a májusfaállítás. A legények kimentek az erdőre és hosszú törzsű, szép leveles, ágas fát választottak. Kivágták, lecsonkolták, csak a koronája maradt meg a fának. Az éj leple alatt 2-3 legény vállon vitte a lányos házhoz. Annak a lánynak az ablaka alá állították, akinek valamelyik társuk udvarolt és ezzel kimutatta szándékát. A lányok általában számítottak is a májusfára, ezért előre elkészítették a színes szalagokat, meg a borosüveget. A legények elkezdték ásni a gödröt, addig a nagylány feldíszítette a fát, felkötötte a literes üveget, így állították fel a legények. Ez alatt az idő alatt a kikészített demizsonból is szépen fogyott a bor. Előfordult az is, hogy a fiúk titokban vitték feldíszítve a fát és a leány csak reggel tudta meg, hogy valaki kedvesének szeretné. Mire a kakas kukorékolt május első napjának hajnalán, addigra minden leány megtudta, lett-e májusfája. Volt olyan ház, ahol három fa is állt a ház előtt jelezvén, hogy három nagylány is van ebben a családban. A fa egész hónapban ott díszelgett a lányos ház előtt. Előfordult, hogy ez alatt az idő alatt összeveszett a lány és a legény, ekkor a lány szülei a fát kihúzták a földjéből. Akkor is megtették ezt, ha nem kívánatos személy állította a fát.
A fa a hónap utolsó vasárnapján került ki a földből, ugyanis akkor volt a májusfatánc. Délután összegyűltek a fiatalok és elindultak sorba kitáncolni a májusfákat. A lányos házaknál ekkor már készültek a vendégsereg fogadására. A kapu elé egy asztalra készítettek ki bort, pálinkát, pogácsát. A fa mellé szúrtak egy ásót. Ahogy megérkezett a menet, körbetáncolta a fát. A talpalávalót a cigányzenekar húzta. Közben a legény, aki a fát állította, az ásóval elkezdte kiásni a fát. Ha a fa kidőlt, a táncnak vége szakadt, majd a háziak kínálgatták a vendégeket. Ez így ment májusfáról májusfára, míg el nem fogyott. Este bált tartottak, ott folytatódott a mulatság. A mai napig ugyanígy zajlik le a májusfaállítás és a fa kitáncolása.

6. Barát kiskocsma előtt halfőző verseny, koncertek. Évente rendeztek vadfőzést is. A főzőprogramok a Lecsófesztiválba integrálódtak.
A "Bogrács-kupa" elnevezésű főzőverseny rangos helyet képviselt a rendezvények között. Mivel jelenleg a vendéglátóipari egység szünetelteti ez irányú tevékenységét, és az ott lévő EU-szabványos gyermekjátszótér is egyre nagyobb látogatottságú, a megrendezése már elmaradt. Azért a szüreti felvonulás és a májusfák kitáncolása még érinti a helyet.

7. Július utolsó hétvégéje a már hagyományos "Lecsófesztivál" ideje
Koncertekkel, amikor az lehetséges, falunapi programokkal, kulturális eseményekkel és szórakoztató műsorokkal kedveskedünk a község lakosságának, esetenként tűzijátékkal zárva a rendezvénysorozatot.

Családi mennyiségű lecsó készül a fesztivál alkalmából

8. Kisboldogasszony (szeptember 8.)
Bátmonostor és Baja között félúton, Vodicán található egy Mária kegyhely. Körülbelül 160 éve könnyezett ott egy Szűz Máriát ábrázoló szentkép. Szeptember nyolcadika Szűz Mária születésének évfordulója, ekkor zarándokoltak az emberek a kegyhelyre. Az 1930-as évektől szeptember nyolcadikához legközelebbi vasárnapon tartják az ünnepeket. Ez a vallásos szokás is élő. A zarándokok már szombat délutántól érkeznek vasárnap délelőttig. Vasárnap reggeltől megkezdődnek a szertartások más-más nyelven /német, horvát, magyar/. Az ünnep fő eseménye az érseki szentmise, melyet a Kalocsa-Kecskemét Egyházmegye érseke celebrál. Monostorról a vasárnap reggeli szentmise után proseció indul a négy kilométeres útra. A prosecióból elmaradhatatlanok a Mária-lányok, akik vállukon vitték a Mária-szobrot. A menet élén ministráns gyerekek vitték a keresztet két oldalt lobogók. Utánuk kislányok, majd Mária-lányok a szoborral. A szobor előtt és után két-két lobogóvivő. Ezután a férfiak, majd az asszonyok a plébános úrral és a kántorral. A menet egész úton imádkozott, vallásos énekeket énekelt.

9. Szüreti bál /szeptember utolsó hétvégéje, vagy október első szombatja/
A termésbetakarítás után szüreti bált tartottak a faluban. A szüreti bál sajátossága volt a bálra hívogatás. E nap délutánján felvonulást tartottak a faluban, melynek az élén vitték a szőlőből készült koronát. A felvonulás főszereplője a kisbíró volt, aki a nyakában egy dobbal minden sarkon dobolt és hirdetett:
„Hirdetés: Közhírré teszi az elöljáróság, hogy búslakodni máma mégis csak disznóság. Éppen ezért az lett ma az újság, hogy máma lesz Monostoron a szüreti mulatság. Figyeljenek ide fiatalok, vének, szóljon máma zene, valamint az ének. Ki a zenét kedveli, oszt táncra áll a lába, jöjjön el meghívjuk a szüreti bálba. Föltétlen jöjjön sok-sok férfinép, mert a szebbik nembű van már éppen elég. Jöjjön el mindenki, így szól a felhívás, nem bánja meg senki, lesz ott evés-ivás. Úgy menjen mindenki haza hajnalban, mint a nyári villám, csak ne olyan gyorsan, hanem olyan cikk-cakkba!”
Az apróhirdetés szereplői a felvonuláson résztvevők, és az éppen azt figyelő öregasszonyok.
„Apróhirdetés: Továbbá felhívjuk a figyelmet, hogy holnap öregasszony futtatást rendezünk a Bera-köröszttű a Bajai-vámig. Első helyezési díj: egy pár lyukas csarapa (harisnya). Második helyezési díj: egy szakajtó tavali sültkrumpli. Harmadik helyezési díj: egy pár húgyos kis mamusz. Jelentkezni lehet a Mundi Trézáná!” Ezután mulattak egyet, majd továbbmentek. Ma is így zajlik a szüreti bál Monostoron, vendég tánccsoportokat hívunk fellépni és vacsorát tálalunk fel a bál előtt.

11. Idősek napja /október 1. az Idősek Világnapja/
A világnaphoz kapcsolódóan - először 2010-ben - október elején a 60. életévüket betöltötteket látja vendégül a község az ebédlőben. Az esemény egy hálaadó szentmisével kezdődik, ezen is részt vehetnek azok, akik ezt fontosnak tartják, majd egy óvodások és iskolások által előadott rövidke műsor után kerül sor az ebédlőben a finom ebéd elfogyasztására. Ezt követően az élő zene hangjaira táncra perdülhetnek, akik még bírnak. Nagyon jó hangulatú, szép esemény ez is községünkben. Néhányan már csak itt találkoznak kortársaikkal, mert távol laknak egymástól és már nehezen mozdulnak ki otthonukból. 
Bár ide kapcsolódik, de nem köthető dátumokhoz, a község időseinek, a kerek évfordulók alkalmával a kormányfői oklevelet, lehetőleg a tényleges születésnapon, a polgármester adja át - személyesen - az ünnepeltnek.

12. Kitüntetések /október 23-ra való emlékezés/
Az 1956-os eseményekre való emlékezés keretében kerülnek kiosztásra a községi elismerések, kitüntetések, melyet a képviselő-testület ítél oda a községben egykor és most élő tevékeny embereknek, akiket példaként állít a lakosság elé.

13. Márton nap
A jeles névnaphoz kötődően az óvodások adnak elő kis élőjátékot a templomban, emlékezve szent Márton püspökre. Innen lampionos felvonulással mennek át egy jókora kör megtétele után az ebédlőbe, ahol hagyományosan sült tököt, libazsíros kenyeret és teát fogyasztanak.

Márton napi körmenet, lampionokkal

14. Adventi gyertyagyújtás
Az Advent időszaka alatt minden vasárnap este 5 órakor kerül sor, különböző csoportok által előadott kis műsor keretében a községi koszorún a következő gyertya meggyújtására. Utána jó hangulatú beszélgetés kezdődik egy kis házi sütemény, tea és forralt bor kíséretében.

15. Mindenki Karácsonya
Az ünnephez kapcsolódóan megrendezett közös ünnepély, kis kulturális műsorral, az éves elvégzett munka megköszönésével és a Betlehemből érkezett "szeretet lángja" átadásával a lakosoknak.